Mindenki ismer valakit, (aki ismer valakit,) akinek szörnyű kínok között “vésték” ki a ki nem nőtt bölcsességfogát. Persze akadnak olyanok is, akik minden gond nélkül vészelték át a bölcsességfog eltávolítását. No, de kinek higgyünk?

Véleményem szerint a génjeinkbe van kódolva, hogy mindig a rosszabbra készüljünk fel. A fogorvosnál úgyis fájdalom ér bennünket, miért lenne kivétel pont ez a beavatkozás? A szájsebészek egyébként is durvábbak, no meg a szike és aztán a fúrók, jó ugyan nem sülhet ki belőle… Ezért inkább megnézünk egy YouTube videót, hogy mégis mi történik, hogyan veszik ki azt a fogat. Nem jó ötlet. Egyébként is miért nőtt oda az a fog, ha majdnem mindenkinek ki kell szedni onnan? De ha nem is okoz panaszt, és lehet nem is fog, miért vetnénk alá magunkat ilyen szörnyűségeknek?! Majd inkább elkattintunk és nem nézzük tovább az általában kellemes komolyzenei aláfestéssel megkomponált műtéti videókat. Elnapoljuk a kérdést. Ez természetes módja a döntéshozatalnak, senkit nem hibáztathatunk érte. Előbb vagy utóbb megszületik az elhatározás, és rászánjuk magunkat a bölcsességfogunk/bölcsességfogaink eltávolítására, minden csak a motivációtól függ. Akad, aki a konzultáció alkalmával rögtön túl szeretne esni a műtéten, ez a ritkább eset.

A legtöbben a konzultáció alkalmával elfogadják az eltávolítás szükségességének tényét; és az életüket, beosztásukat, szabadságukat úgy alakítva néhány héten belül visszatérnek a fogeltávolításra. Ez szerencsére a leggyakoribb eset.

De persze az közel sem mindenkinek kellő motiváló tényező, ha a fogorvosi székben csupa jövő időben lehetséges szövődményekről beszélünk. Amíg nincs különösebb panasz, miért okozzon a fogorvos fájdalmat azzal, hogy eltávolítja? Eddig sem volt semmi gond, hátha ezután sem lesz! Aztán néhány éven belül természetesen ugyanarra a sorsra jut az a bölcsességfog, csak addig még gondot fog okozni a gazdájának. És a gond alatt akár egy egyébként egészséges szomszédos fog elvesztése is értendő…

Ez nem jelenti azt, hogy “mindig, minden körülmények között” el kell távolítani egy bölcsességfogat. Természetesen mindig individuális az, hogy egy adott bölcsességfogat el kell-e távolítani: gondos vizsgálatot, röntgen készítését követően jelenthetjük ki, de alapvetően az alább következő paraméterek alapján döntünk.

Az eltávolítás szükségességét elsősorban a fog állapota és helyzete határozza meg.

Egy bölcsességfog optimális esetben teljesen kinő, és a vele szemben lévő bölcsességfoggal együtt a rágásban is részt tud venni. Ilyen esetben, ha kellő gondossággal tisztítjuk őket, akkor akár egész életünk során megtarthatók.

A másik lehetséges eset, amikor a bölcsességfogak egyáltalán nem nőnek ki, mert valami oknál fogva az állcsontban rekednek, csonttal és ínnyel teljesen lefedve. Nos, ilyen esetben meg kell vizsgálni a fog állását, közelségét az előtte álló 7-es foghoz, illetve az esetleges ciszta lehetőségét a bölcsességfog körül. Ilyenkor már gyakran okoz panaszt a bölcsességfog, az állcsontokban ill. a fogívben olykor- olykor fellépő erős nyomás, esetleg fájdalom formájában. Gyakori a frontfogak elfordulása, torlódása is, ami esztétikai zavarokhoz vezet. Ilyen esetekben a fog eltávolítása általában ajánlott, de egyéni mérlegelést igényel.

A leggyakoribb eset azonban, hogy a bölcsességfog elindul a növekedésben, de a helyhiány következtében nem képes teljesen előtörni, így részben csonttal és ínnyel fedett marad. Ez az, amivel a legtöbbször találkozunk, ugyanis ezek a fogak olyan helyi ínygyulladást tudnak kiváltani, melynek fajdalmát sokszor gyógyszerek sem tudják csillapítani. Az ínygyulladás még jó szájhigiénével rendelkező páciensek esetén is kialakulhat, mert ezeknek a bölcsességfogaknak a tisztítása szinte lehetetlen a fogat fedő ínyréteg miatt. Előrehaladottabb esetekben a folyamatos gyulladás és felgyülemlő lepedék miatt a fog elszuvasodik, majd letöredezik, begyullad. Ilyenkor egyre nehezebb és több darabban történik a fog eltávolítása is. Ha egy bölcsességfog félig tör elő, annak mielőbbi eltávolítása javasolt.

Ezeket olvasva joggal merül fel a kérdés: ha szinte mindig el kell távolítani a bölcsességfogakat, akkor egyáltalán minek vannak?

A helyzet az, hogy az evolúciós fejlődés folyamatosan zajlik, és ezek a fogak folyamatosan tűnnek el a fogazatból, de ez egy lassú folyamat. Az új generációknál már gyakran fordul elő, hogy egyáltalán nem nőnek ki ezek a fogak, és az első panoráma röntgenen derül ki, hogy csírájukban hiányoznak és soha nem is fognak kinőni. Ezzel kevésbé lesz bölcs valaki? Nem hinném. Azonban biztosan elkerül minden olyan gondot, ami általában a bölcsességfogakkal jár. Szerintem sokan kiegyeznének ezzel. Bátran kijelenthetjük, hogy a bölcsességfogaknál a kevesebb – ha nem is biztos, hogy több, de – mindenképpen jobb, az vitathatatlan.

Ha Ön nem olyan szerencsés, és bölcsességfogai miatt aggódik, vagy csak szeretne személyre szabott információkat kapni, jelentkezzen bátran.